Boldogságban, erőben, kitartásban, egészségben gazdag Boldog Új Évet kívánok mindenkinek! (bocsi, hogy így utólag, de ami késik, nem múlik ;) )
Íme, még szinte csak most kezdődött az év, és már január 18.-a van!
Ismét egy január 18.-a... "Szeretném feledni, mert érezni fáj!"
Reméltem, hogy ez egy új év kezdete lesz. Kezdetnek eddig nem volt rossz, csak néhány dolgot kivéve maradhatna így, ahogy most van!
Ma, 18.-a alkalmából az égiek nem kevesebbel,mint azzal szolgáltak, hogy újabb pillantásokat vethettem Rá. Igen, Rá, akiért az oldalt létrehoztam. Egy szó mint száz, Ő is látott. Kivételesenboldognak látszott, az egyik barátnőmnek intett, aztán észrevett engem és lehervadt az az édes mosoly az arcáról. :S Nem fogom sosem megérteni. Az amúgy rossz napom kicsit feldobta, de tudom: semmi jelentősége, maximum egy percre eszébe jutott a múlt, de ennyi. Bár tudnám, mi játszódik ilyenkor a fejében! Bár újra a fejébe láthatnék,és ismerhetném az ÚJ énjét!
"Sose feledd el a múltadat,
Csak neked küldöm most ezt a dalt."
íme: www.youtube.com/watch?v=k8u8xVGZNcE
2012. 01. 18. 21:24
1., Szép estét!
Eldöntöttem, hogy nem fogom már sokáig folytatni a blogot. Bizonytalan, meddig irok még, talán én sem tudom pontosan, de az biztos, hogy egy számomra eddig is jelentős dátummal bezárólag fogok gépelni ide. Az oka egyszerű: nincs értelme foglalkozni Vele! Most felmerült bennetek a kérdés, hogy miért? Máris választ kaptok. Az is, hogy akkor eddig miért foglalkoztam Vele? Arra szerintem a bejegyzések hangulatai választ adnak. Akkor kezdeném is.
2012. január 19. Csütörtök. Délután 2 után pár perccel. Miután kiszabadultam suliból, arra gondoltam, felmegyek a buszvégállomásra, barátnőm is ott várta a buszt, meg így helyem is lett. Szóval, arra törekedve, hogy ez megvalósuljon, a legközelebbi buszmegállóban egy végállomásra tartó buszra vártam. Nem sokkal később jött is egy, amire az egész várakozó nép felszállt, és a folyamat közben felfedeztem, hogy pont a felszállásra kijelölt ajtó bal oldalán ott állt Ő. Kirázott a hideg, a szívem a torkomban dobogott. De én is felszálltam, a tömeggel sodródva el is jutottam a második ajtóig, miközben Ő kétszer végigmért. Egy közel 3 méteres faszi eltakart, nem látott. Csak arra lettem figyelmes, hogy készülődik, és kezet rázva a sofőrrel, megköszönve a fuvart, ajtónyitás után leszállt.... Nem várt következő buszra, gyalog elindult. Kettős kérdés váltakozott bennem: vajon azért történt, ami történt, mert ennyire nem bír elviselni, vagy mert megijedt? Érzelmeim pedig ezek voltak: szánalom, káröröm, csalódottság, kiábrándultság, döbbenet. Az arcomon egy gúnyos mosoly jelent meg ezek eredményeképp... Rájöttem, hogy ha erre képes, akkor felesleges gondolnom is Rá, nemhogy blogot vezetni Róla. Egyszerűen most vált számomra tudatossá/tisztává az, hogy ki is lett abból a valakiből, akit tiszta szerelemmel szerettem eddig. Egy bunkó, érzéstelen mamusz. Ne higgyétek, hogy elirtam, nem maNuszt akartam irni... MAMUSZT!
Ezért nem tudom, meddig folytatom még a gondolataim kifejtését itt. De nem adok neki 2 hónapot, és végleg abbahagyom, mert feledni szeretném! Nem véglegesen, mert (idézve annoi szavait): "Nem feledhetünk el senkit véglegesen, mert így legalább tudjuk, kivel NE jöjjünk össze még egyszer."
2012.01.22. 20:31
2., Üdv rátok! :)
Gondoltam, felnézek már, mikor jártam itt utoljára. Hát nem rég! Ha hiányoltatok volna, hát itt vagyok! :D :)
Róla azóta sincs semmi információm. Ami felettébb boldoggá tesz! :) Nem is azért jöttem, hogy Róla irjak, mert nincs mit. Hála szent Ferencnek, azóta nem láttam, hogy Ő látott-e, azt nem tudom, nem is érdekel. Leszoktam arról, hogy érdekeljen. Illetve, most kezd sikerülni 2010 januárjától... Szép eredmény! :D
Újabb kiszemeltem akadt, aki valójában először nem is annak indult. Csak egy korrepetátornak... Németből. Aranyos fickó, de Ő még nem tekint rám potenciálisan vonzó tényezőként... :\ Aber, Hoffnung stirbt zuletz. (=Remény hal meg utoljára.) :) Annyira tudnám szeretni... :$
2012. 02. 06. 18:29
3., Hellóka!
Egy hónap kihagyással ugyan, de visszatértem. Nem mondom, hogy sokáig élvezhetitek a fárasztásom, mert nem biztos, hogy mégegyszer visszatérek, bár szeretnék. Az utóbbi időben lemondtam a srácról, aki korrepetált. Felesleges nyomulnom továbbra is, mert világosan a tudtomra adta hogy nem érdeklem jelenleg. "2-3 év múlva esetleg..." Jól esett :) Nagyon örültem neki. Ma már ott tartunk a régi időkkel ellentétben, hogy lassan két hete nem beszéltünk még annyit se, hogy mi újság. Ő se keres, én se Őt. Jobb is ez így. Jön másik! :)
ÉS TÉNYLEG!
Régebb óta tartjuk a kapcsolatot egy fiúval :) Két évvel idősebb tőlem, nem is lakik messze. Eljött az ideje, hogy találkozzunk végre, és eldőljön a sorsunk, megéri-e tovább beszélni. Kíváncsi leszek rá holnap. Ugyanis holnap lesz a nagy nap! :P Szoritsatok! Sok puszi nektek! :)
2012. 03. 09. 19:10
4.; Jó estét, Magyarország! :D :)
Üdv mindenkinek! :) Visszatértem. Úgy gondolom, az exes témát végleg lezártam/lezárhatom. Végre ismét boldognak érzem magam, és ennek kiváltója egy fiú, aki már 9 napja az enyém és én az övé! :P Igen, mikor legutóbb itt jártam, róla beszéltem! :) Ez az egy hétnyi időszak elég volt arra, hogy belebolonduljak. Még nem teljesen. De haladok a szerelem ösvénye felé. Őszintén szólva, kicsit félek. Félek, hogy a nagy szerelem vége újabb csalódás lesz. Igy nem merem átadni magam az érzelmeknek :S Pedig nagyon szeretem! :) <3 És annál is jobban hiányzik :( Pedig még 3 órával ezelőtt együtt voltunk. :) Szeretlek Édesem! :) :P
Ui.: mivel az oldalt exemnek hoztam létre, és azóta már semmi sem köt hozzá, így még lesz egy búcsúbejegyzésem, de aztán befejezem "pályafutásom".
2012.03.24. 21:40
5.; Szevasztok! :)
Örülök, hogy ismét irhatok nektek :) Íme, ez a búcsúbejegyzésem. ... Egy ideig. Mivel ennek a menüpontnak azt a címet adtam, hogy "Egy új év kezdete?!", így hát egy évet várok még vele, hogy rájöjjek és ti is rájöjjetek, valóban így van-e. 2012 december 31.-én - ha megéljük - lesz az utolsó bejegyzés. Mostmár ez tuti!
A kis édesemmel ma vagyunk 2. hónaposak :) Nagyon örülök, hogy megismertem, találkoztunk, és boldogok lettünk egymással. Egyszerűen: Ich liebe ihn. :) Sehr. :D :) És remélem még sokáig.
Épp túlestem az írásbeli érettségiken. De attól még nagyon aggódom, hogy mit tudok majd összehozni pontszámk terén. Eléggé rizikós lesz a dolog, de mindent beleadok! Muszáj! Bár a szóbeli vizsgák még messzebb vannak (június).
Na, tovább nem is rabolom az időtöket :) Alivedercsiiii :P :)
2012.05.16. 21:34